Mindent a Bitcoinról!

Manapság a csapból is az folyik, hogy a bitcoin árfolyama történelmi csúcsokat vagy éppen ellenkezőleg óriási mélypontokat él meg. Ilyen és ehhez hasonló mondatokkal találkozol, mégsem tudod, hogy mi mit jelent pontosan? A mai blog cikkünkben a bitcoin fogalmát, működését és az ezzel kapcsolatos alapfogalmakat fogjuk kivesézni. Ha kezdő vagy a bitcoin és a kriptovaluták területén, kezdd az alapoktól! 

Mi a Bitcoin valójában?

A bitcoin (BTC) egy peer-to-peer technológiát használó kriptopénz, központi hatalom vagy bankok nélkül. Nyílt forráskódú digitális kriptovaluta, senki sem birtokolja és irányítja, ugyanakkor bárki hozzájárulhat a fejlődéséhez.

2009-ben bocsátották ki közvetlenül az amerikai bankválság után, a tranzakciók kezelése és a bitcoinok kibocsátása a hálózat közössége által történik. Számos egyedi tulajdonsága révén olyan izgalmas használati módokat biztosít, amelyeket korábban egy fizetési rendszer sem tett lehetővé.

Fizikailag nem lehet megérinteni és minden bitcoin-tranzakciót egy nyilvános, decentralizált, megváltoztathatatlan főkönyvben naplóznak. A mindenki számára látható nyilvános főkönyv rögzíti az összes bitcoin-tranzakciót, és a másolatokat a világ különböző pontjain lévő szervereken tárolják.

A bitcoinra sokan nem egy digitális fizetőeszközként, hanem egy hosszútávú értékőrző befektetésként tekintenek, ugyanis a programkódban előre meghatározott tulajdonságai nagyban hasonlítanak a fizikai arany jellegzetességeihez mint például: a limitált készlet és a rögzített infláció. 

Összefoglalva tehát a bitcoin gyors, transzparens és olcsó tranzakciókat tesz lehetővé decentralizáltan, központi felügyelet nélkül a blokklánc technológia segítségével.

Ki találta fel a Bitcoint?

Nem lehetünk 100 %-ig biztosak benne, de a létrehozója (vagy létrehozói, akik feltehetően egy fejlesztői csapat) a Satoshi Nakamoto álnevet használta/használták. 

Satoshi Nakamoto 2008 októberében írt egy fórumbejegyzést, majd publikálta a white papert: „Bitcoin: A Peer-to-Peer Electronic Cash System” címmel.  2009 januárjában megjelent a valuta létrehozására szolgáló szoftver, és nem sokkal később a hálózaton bányászott Genesis névre keresztelt első blokk. 

A legelső személy, aki kapcsolatba került a bitcoinnal Hal Finney programozó volt.  Ő volt az első azonosítható személy, aki letöltötte a futtatásához szükséges szoftvert és 2009. január 12-én 10 bitcoint kapott, ezzel megtörtént a világ legelső bitcoin tranzakciója.

Satoshi Nakamoto 2011-ig maga végezte a kódolást, majd áprilisban teljesen elvonult a nyilvánosság elől. Azóta Gavin Andresen és egy bitcoin fejlesztő közösség vette át a munkafolyamatokat. Hanyecz László is dolgozott együtt Nakamotoval, bár másokhoz hasonlóan, ő sem találkozott személyesen vele, viszont az e-mail váltásokra alapozva bizarr figurának írja le őt. 

Úgy tűnt, minden személyes kérdéstől sziklaszilárdan elzárkózott, szinte már paranoiásan őrizve az anonimitását. Nem meglepő, hiszen a kutatások szerint ő rendelkezik a legtöbb bitcoinnal, körülbelül 1,1 millió BTC értékű tőkével rendelkezik, amely valószínűleg több pénztárcában van szétosztva.

Annyit tudhatunk a bitcoin keletkezéséről, hogy  Satoshi Nakamoto-nak köszönhetjük, aki – feltehetően – egy szoftverfejlesztő (csapat), és 2008 év végén rukkolt elő az ötlettel, melynek köszönhetően a bitcoin hálózat 2009-ben hódító útjára indult. 

Hogyan jön létre a bitcoin?

A Bitcoin értéke egészen addig, amíg egy bányász ki nem ássa rejtve marad. A kriptovaluták világában a bányászok drága számítógépek segítségével, valós időben, bonyolult kriptográfiai feladványokat oldanak meg, és ezek a tranzakciós rekordok azaz (“blokkok”) kerülnek be a blokkláncba.

Összesen csak 21 millió Bitcoint lehet létrehozni az utolsó darab létrejöttének dátuma 2140-és évre tehető, ha addig nem változik a bányászat folyamata. A bitcoint azért hozták létre, hogy az emberek pénzt küldhessenek az interneten keresztül. A digitális valuta célja egy olyan alternatív fizetési rendszer létrehozása volt, amely központi irányítástól mentesen működik, de egyébként ugyanúgy használható, mint a hagyományos valuták.A Bitcoin jövője igen fényes lehet hisz, EL Salvadore elfogadta, mint hivatalos fizetőeszközt és több ország is követni fogja példáját. A bitcoin bányászatról szóló blog cikkünkben részletesebben is írunk a bányászat folyamatáról. 

Hogyan működik a bitcoin?

A Bitcoin egy nyílt forráskódú digitális valuta, amely megfelel a legtöbb kritériumnak, ami miatt pénz a pénz. Mivel egy digitális valutáról beszéltünk (vagy digitális aranyról), ezért könnyen elküldhető A pontból B pontba. 

A BTC-nek átlagosan 10 perces tranzakciós ideje van, attól függően, hogy a tranzakciód bele kerül-e a következő kibányászott blokkba. Ezt a bányászok döntik el a hálózat terheltsége és a befizetett tranzakciós költség függvényében. 

A BTC összesen 8 tizedes vesszőig bontható le, ezért kiválóan alkalmas értékszabványnak is. Azt, hogy mennyire értékálló a piac határozza meg, az elmúlt években tapasztalhattunk nagy kilengéseket, csúcs és mélypontokat egyaránt,  ugyanakkor általánosan elmondhatjuk róla, hogy az értéke felfelé növekszik, ezért várhatóan megállja a helyét digitális fizetőeszközként. 

Ez annak is köszönhető, hogy a bitcoin deflációs, tehát meghatározott példányszámban áll rendelkezésünkre. A rendszer úgy lett kialakítva, hogy miután az utolsó Bitcoint is kibányásszák a tranzakciós díjak elegendő jutalmat nyújtsanak majd a bányászoknak a biztonság fenntartása érdekében. Nagyjából 2140 környékén várható ennek a 21 milliós határértéknek az elérése. 

A bitcoint a világ összes bitcoin felhasználója ellenőrzi és a fejlesztők nem tudják a Bitcoin protokoll szabályait megváltoztatni, mivel mindenki szabadon választhatja meg, hogy milyen szoftvert használ.

Az itt szereplő információk és hírek kizárólag edukációs és tájékoztató jellegűek. A videó vagy cikk kizárólag az Előadó vagy a Cikk írója véleményét tükrözik, aki nem rendelkezik pénzügyi tanácsadói vagy bejegyzett befektetési tanácsadói engedéllyel. A Tradensea nem vállal felelősséget Önnel vagy bárki mással szemben a Szolgáltatás által adott információkra támaszkodva hozott döntésekért vagy tett intézkedésekért, illetve bármilyen következményeiért vagy esetleges károkért.

Sikerre

programozva

0