Mi az a blokklánc és mire jó?

A kriptovalutáknak egyre inkább a köztudatba való berobbanásának köszönhetően sokszor nap mint nap hallhatsz a blokklánc fogalmáról, azonban azt is tudod, hogy mi áll a fogalom hátterében?

Mi a különbség a blokklánc és a Bitcoin között?

Évekkel ezelőtt a bitcoin megjelenése magával hozta a blokklánc technológiáját is, ugyanis legelőször ehhez a digitális aranyhoz volt köthető a használata, ugyanis a világ első blokklánca a Bitcoin blokklánca volt.

Sokan még ma is a kriptovalutákkal kötik össze a blokklánc fogalmát, ezért érdemes tisztázni, hogy a bitcoin és más kriptovaluták valóban erre a technológiára épülnek, de a blokklánc technológia használata ennél jóval több lehetőséget tartogat magában.

Még mindig az IBM defíniciója írja le a legközérthetőbben „A blokklánc egy megosztott, megváltoztathatatlan főkönyv, amely megkönnyíti a tranzakciók rögzítésének folyamatát és az eszközök nyomon követését az üzleti hálózatban.”

Gyakorlatilag egy olyan adatállomány melyben a tárolt információk nem egy központi hálózaton vannak raktározva, hanem egyfajta egymást érintő ám bizonyos értelemben mégis független kapcsolatrendszerben tartózkodnak. Fontos megjegyezni, hogy a blokklánc újítása jelentősen eltér az eddig megszokott hétköznapi centralizált rendszerektől.

Az ilyen régi típusú rendszerek például a bankok és hivatalok intézményét szolgálták, amely a befektetők emberekbe vetett hitét követelte meg elsősorban, ugyanis adataink mellett vagyonunkat is rájuk bízzuk. A centralizált intézmények hátrányát a különböző internetes rablótámadások mellet a számos környezeti katasztrófa is fenyegeti, nem beszélve a válsághelyzet idejében bekövetkező esetleges korlátozásokról.

A Bitcoin megalkotója, Satoshi Nakamoto szerint ….„ A hagyományos valuták legnagyobb problémája, hogy bizalomra van szükség a működéséhez. Meg kell bíznunk a központi bankban, hogy nem rontja le a valutánk értékét, de ez a bizalom a nemzeti valuták történelmében már sokszor megtört. A bankokat bízzuk meg, hogy őrizzék meg a pénzünket, és elektronikusan átutalják, ehelyett hitelbuborékok hullámaiban kölcsönzik és csak egy töredékét tartják maguknál” A blokklánc technológiára és az abból adódó előnyökre a kormányok is kezdenek odafigyelni. Észtország például 2012 óta használja az egészségügyi, illetve bírósági adatok rögzítésére. Grúziában a földhivatali nyilvántartásokban alkalmazzák. Hazánkban a startupok már előszeretettel alkalmazzák ezt a lehetőséget, a Magyar Nemzeti Bank fintech stratégiájának pedig már része, hogy a blokklánc területén is erősítsen. Ezzel kapcsolatban az MNB 2021-es jelentésében olvashatunk bővebben.

Mire lehet használni blokklánc technológiát a kriptovalutákon kívül?

Ha röviden és tömören szeretnénk jellemezni a blokklánc előnyeit, akkor annyit írnék róla, hogy biztonságos. Miért? Mert a működését előre megírt, megváltoztathatatlan, hamisíthatatlan szoftver biztosítja. Ha változás történik az adatbázisban, azt a hálózatban résztvevő összes számítógépen futó szoftver ellenőrzi, majd frissíti az adatbázisát.

A blokklánc alapját, a különböző információkat tartalmazó blokkok alkotják. Az ilyen részek, időrendi sorrendben csatlakoznak egymáshoz, külön érdekessége, hogy nem létezik két ugyanolyan blokk. Minden résznek megvannak a saját tulajdonságai, amelyeket miután bekerültek a rendszerbe megváltoztatni már nem lehet.

Úgy képzeld el, mint egyfajta visszanézhető emléktáblát, melyben észrevehetőek az események különböző adatai, például az idő és a küldött blokk teljes tartalma. Röviden a nyomonkövethetőség újfajta alapját képezi, ami a jövőben sokkal elterjedtebb lesz, mint manapság.

Azonban a biztonság fogalma számos területre tud hatást gyakorolni. Elsősorban a blokklánc működése a hamisíthatatlanságon alapszik, ugyanis az adat az adatban rendszernek köszönhetően, hogyha változás lép fel egy blokkban, annak adatait részben a többi blokkszem is megőrzi. A blokkokban tárolt adatokat esélytelen manipulálni. Ha egy blokkot szeretnél manipulálni, nemcsak az összes következő hash-t és az összes következő blokkhoz tartozó Proof-of-Work-öt kellene újraszámolnod, hanem a peer to peer hálózat több mint 50%-a feletti kontrollt is birtokolnod kellene annak érdekében, hogy a többi csomóponttal elfogadtasd a manipulált blokkot, ami szinte lehetetlen.

A megbízhatósága már már megelőzi az embert is, ugyanis a rendszer nem kel önálló életre és lopja el a vagyonokat vagy éppen az adatokat mert éppen szűkösebb időket él meg. A robotokban való megbízást a manapság elérhetővé váló önvezető autók testesítik meg, amik számos balesetet és katasztrófát előztek meg az elmúlt években.

Mindez emberi tisztségeket is tud helyettesíteni, hiszen az itteni pénzbeli utalásokban csak az utaló és a fogadó fél jelenik meg, magyarán nem létezik harmadik személy aki felügyeli az utalni kívánt összeget, és különböző személyes adatokat.

Jelenleg a pénzügy és azon belül is az online tranzakciók jelentik a legkézenfekvőbb felhasználási területét a technológiának. Nagy segítség például a nemzetközi utalások területén, de az egészségügyi, földhivatali illetve bírósági adatok rögzítésére is kiválóan alkalmas. Mi sem mutatja jobban, a technológiára létjogosultságát, hogy jelen pillanatban óriási az igény a blokklánc fejlesztőkre.

Miből áll egy átlagos blokk?

Egy blokk két részből áll: egy fejlécből és egy testből.

Minden blokk tartalmazza az előző blokk kriptográfiai kivonatát, egy időbélyeget és a tranzakciós adatokat “merkel tree root hash” formájában.

A blokk fejléce tartalmazza a metaadatokat. Ilyen adat például a “version” a blokkszerkezet aktuális verziója; az előző blokk fejléc hash-je; a nonce; továbbá az időbélyeg azaz a blokk létrehozásának időpontja. Az úgynevezett merkel tree root hash-t, az adott blokkban szereplő összes tranzakció kriptográfiai hash-jét a blokk teste tartalmazza.

De mit is jelent a metaadat? Nos, ez  biztosítja a tartalom állandóságát és következetességét. Ha egy weboldal egy adott témával kapcsolatos szavakat vagy kifejezéseket tartalmaz, akkor minden ugyanazt a témát tárgyaló weboldalnak ugyanazt a szót vagy kifejezést kell tartalmaznia. Röviden: adat az adatról.

Blokklánc története az ősi időkre nyúlik vissza? 

Az ősi időkben egy Csendes Óceáni szigetcsoport tagjai arra az elhatározásra jutottak, hogy a vulkanikus talajjal borított szigetüknek nem ártana valami amit fizettségnek tudnak használni.

Mivel a szigetükön nem találtak erre alkalmas eszközöket, így messzebbről jött az ötletük amely a hatalmas kövekre támaszkodott. A megszerzett óriás köveket szétszórták a szigetükön található gócpontok közelében. Az óriás kövek az akkori pénzt jelképezték, melyet a következőképpen használtak.

Úgy kötötték meg üzleteiket, hogy a kő aktuális tulajdonosa világgá kürtölte, hogy azért a szikláért mit vásárolt, így nem a papok hanem a sziget lakosai vezették a főkönyvet. Ugyanis miután x ember elmondta, hogy eladta a kövét y ember egyik termékéért onnantól a szikladarab már nem volt az ő tulajdonában, így mindenki tudta, hogy az már y ember tulajdonát képviseli. 

Esetleges lopás következtében a követ eltulajdonítónak nem járt semmi, hiszen a sziget emberei nem szereztek tudomást annak eladásáról, így az az eredeti tulajdonost képviselte. 

A blokklánc is hasonlóképpen működik, ugyanis a szikladarab ebben az esetben az Ethereumot jelenti, a feljegyzéseket írók pedig a számítógépek. A kövek fáradtságos cipelését pedig a bitcoin bányászata jelképezi. Ahogy a sziklák esetében, a coinok is egy helyben maradnak az interneten és a blokkláncban, egyedül a tulajdonosuk változik.

Az itt szereplő információk és hírek kizárólag edukációs és tájékoztató jellegűek. A videó vagy cikk kizárólag az Előadó vagy a Cikk írója véleményét tükrözik, aki nem rendelkezik pénzügyi tanácsadói vagy bejegyzett befektetési tanácsadói engedéllyel. A Tradensea nem vállal felelősséget Önnel vagy bárki mással szemben a Szolgáltatás által adott információkra támaszkodva hozott döntésekért vagy tett intézkedésekért, illetve bármilyen következményeiért vagy esetleges károkért.

Sikerre

programozva

0